Kolmár József

KOLMÁR JÓZSEF
(1820-1917)

Tanulmányait a pápai református kollégiumban végezte. Az ottani híres Képző Társaság egyik alapító tagja, Jókai, Orlai Petrics Soma és Petőfi barátja. Jogi tanulmányainak befejezése után Batthyány Lajos országgyűlési írnoka lett, majd ügyvédi vizsgát tett. Egy ideig a Pesti Divatlap, később az Élet és Tudomány segédszerkesztője volt. Tanári működését Pápán kezdte.

1854 és 1861 között volt iskolánk tanára. Az első évben történelmet is tanított, később csak magyart, de azt mind a négy felső osztályban. 1857-ben iskolai önképzőkört szervezett, s egy év múlva Emlény címen nyomtatott füzetben közölte a kör tagjainak irodalmi probálkozásait. 1859-ben és 1860-ban újabb köteteket adott ki diákjai munkáiból. A nagy költő emlékére 1857-ben Vörösmarty-ösztöndíjat alapított. Az adományokból összegyűlt 400 pengőforint évi kamatát "a magyar nyelvben legkitűnőbb, erkölcsileg kifogástalan ifjú" nyerte el.

Az iskola Értesítvényei több dolgozatát közölték. Baján megjelent munkái közül a Bajai naptár (1860) és a Honleányok naptára (1862) érdemel figyelmet.

Bajai Közlöny, majd Aldunai Lapok címen 1859-60-ban ő szerkesztette az első magyar nyelvű bajai hetilapokat. Az újságok nemzetébresztő, hazafias hangvétele miatt háromszori megintés után eltiltották a szerkesztéstől, sőt tanári állásától is megfosztották. Az 1861 elején megenyhülő politikai légkörben a város közönsége fáklyás menettel tiszteli meg, sőt képviselőnek válaszja meg a rövid életű alkotmányos városi tanácsba.

1861 októberétől nyugalomba vonulásáig a pozsonyi főgimnáziumban folytatta értékes pedagógiai és közéleti tevékenységét. A Petőfi Társaság 1907-ben tiszteletbeli tagjává választotta. Hosszú élettel áldotta meg a sors, 97 éves korában hunyt el.