Türr István

TÜRR ISTVÁN
(1825-1908)

A világhírű szabadságharcos bajai polgárcsalád gyermeke volt. A négy grammatikai osztály elvégzése után apja halála miatt nem fejezhette be tanulmányait iskolánkban: 1840 elején az első szónoklati osztályból kimaradt.

Először mesterségekkel próbálkozott, majd 1842-ben beállt katonának. Közlegényként kezdte, de 1849 elején már hadnagyként szolgált Radeczky osztrák tábornagy Észak-Olaszországban állomásozó seregében. Mivel az osztrák elnyomás ellen küzdőkkel rokonszenvezett, átszökött a piemontiakhoz, és ott magyar légiót szervezett. Röviddel ezután ezredesi rangban a baden-badeni forradalmárok oldalán harcolt. 1859-ben az olaszok, franciák mellett hősiesen harcolt az osztrákok ellen, 1860-ban pedig a marsalai ezred soraiban Garibaldi szárnysegédeként vett részt Szicília felszabadításában. Vezérkari főnök majd Nápoly kormányzója lett. Nemzetközi hírnevét az olasz egység megteremtéséért folytatott küzdelem élvonalában vállalt szerepe alapozta meg.

Egyre nagyobb tekintélye lett a magyar emigráció körében. A hatvanas években minden Magyarország felszabadítását célzó elképzelés az ő nevével fonódott össze.

A kiegyezés után hazatért. Tanulmányozta a hazai gazdasági viszonyokat, és széleskörű munkába fogott a gazdasági és kulturális élet fellendítése érdekében.

A korszerű vízhasznosítás egyik úttörője volt hazánkban. Több írásban sürgette a víziutak fejlesztését, csatornák és öntözőtelepek építését. Munkájának eredménye volt a Ferenc-csatorna (1871-93). Részt vett a Panama-csatorna terveinek kidolgozásában is. Kezdeményezésére épült a Korinthoszi-csatorna (1881-93).

Sokat tett a hazai felnőttoktatás és ismeretterjesztés ügyéért.

Nagy nemzetközi tekintélyét a világbéke eszméjének szolgálatába állította. 1896-ban a Budapesten tartott VII. Nemzetközi Békekongresszus elnöke volt.