Hírek, Információk

a hatodikosoknak 2012. január 20-án 14 órakor,
a nyolcadikosoknak 2012. január 21-án 10 órakor

Õrzi elõkelõ helyét a teljesítményen alapuló országos ranglistán a legrégebbi bajai gimnázium. A III. Béla legtöbb diákja a felsõoktatásban folytatja tanulmányait.
A diákok teljesítménye alapján készült, több mint 60 gimnáziumot felsorakoztató listán 17. helyen áll a bajai intézmény. A középszintû érettségik és a nyelvvizsgák eredményei, valamint az országos középiskolai tanulmányi versenyeken elért helyezések pontértéke számít. Polgár László igazgató kiemelte: a tanulóink szinte 100 százalékban a felsõoktatásban folytatják a tanulmányaikat. Évente osztályonként esetleg 1-1 tanuló nem adja be a jelentkezési lapot. A volt diákok jól teljesítenek késõbb is.
A gimnázium igazgatója szerint a szülõk támogatása, a felkészült tanárok munkája és a diákok szorgalma együttesen vezetett a jó eredményekhez. Ráadásul az utóbbi idõben új eszközöket vehettek pályázatok révén. Így több számítógép, kivetítõ és interaktív tábla van az iskolában. Sikeres program volt a tanárok cseréje is. A testvériskolából, a marosvásárhelyi Bolyai líceumból érkeztek vendégoktatók egy hétre, illetve Bajáról mentek oda tanítani a III. Béla Gimnázium pedagógusai. Az együttmûködést idén tanulói csoportok közös munkájával folytatják.

Tiszai Eszter (12.A), tanára Orháné Koósz Anna
Putterer Elisabeth (11.B), tanára Passné Sárközi Andrea
Péter Zsófia (12.C), tanára Mészáros Miklós

’CARE-Passport – A környezettudatos élet igazolása’

Énekes Ábel 12.D, Erdõsi Dorottya 12.A, Fehér Patrik 12.A, Gelányi András 11.A, Kungl Máté 11.B,
Rimóczi Róbert 11.A, Viszmeg Ildikó 11.A

A jelenlegi bajai III. Béla Gimnázium – régi neve „Ciszterci Gimnázium” onnan ered, hogy a XIX. század közepén a ciszterci rend tanárai vették át az iskola irányítását a ferences rendiektõl – fennállása alatt többszáz diák tanult a falai között, attól függetlenül, hogy milyen felekezethez tartoztak. Bár az iskola egy katolikus rend nevét viselte, ennek ellenére felekezeti hovatartozástól függetlenül bárki beirakozhatott, legyen az római katolikus, református, görög katolikus, vagy zsidó.
Ezek az információk a III. Béla Gimnázium legfelsõ emeletén elhelyezett levéltárban olvashatók. Ugyanitt õrzik az osztálykönyveket, ahol az évek alatt idejáró diákok neve és osztályzatai szerepelnek. Minden tanítási év végén az iskola megjelentette A ciszterci rend bajai III. Béla Gimnáziumának évkönyvé-t, ahol felsorolásra kerültek a legjobb tanárok és diákok által végzett feladatok. Ez utóbbiak közül fõleg azok érdemeltek említést, akik a kultúra vagy más téren kimagasló eredményeket értek el.
A kutatás elsõ lépése éppen ettõl a levéltártól indulhatna; a tanulók itt számos, az iskola történetére vonatkozó adatot találhatnak. Felfedezhetik azt is, hogy sok zsidó származású és hitû fiú és lány tanult itt, mint bejárók, mint magántanulók.
A kutatás második lépése az lehetne, hogy a diákok felkutatják, mi történt a zsidó gyerekek nagy részével a fajüldözés évei alatt, az 1936-tól 1944-ig terjedõ idõszakban, majd a második világháború végeztével. A kutatást végzõk megtudhatják, hogy a fajüldözés mindenkit érintett, tekintet nélkül az egyének korára: a legidõsebbeket, mint például Hábermann Nándort, nagyapám testvérét, aki 1880-ban volt az iskola diákja, illetve a legfiatalabbakat, mint Tamás testvéremet, aki 1944 tavaszáig tanult itt.
A diákok válaszolják meg az alábbi kérdéseket: miért üldözték a zsidókat? Milyen törvények alapján hívták õket be munkaszolgálatra? Miért zárták gettóba? Hogy és hova deportálták õket? Mi várt rájuk? Hányan menekültek meg? És a megmenekültek közül (ha voltak) hányan tértek vissza Bajára? Hányan kerestek új hazát, messze Bajától és Magyarországtól? Mi lett a vagyonukkal? Fontos, hogy a diákok levonjanak tanulságot ezekbõl a tragikus történetekbõl, amelyeket csak részben okozott a háború.
A kutatások során a diákoknak alkalmuk lesz megtudni, hogy a Ciszterci Gimnázium számos zsidó tanulója akadémiai, tudományos és humanisztikus téren komoly karriert futott be. Közülük sok építészt, mérnököt, matematikust, fizikust, jegyzõt, ügyvédet, orvost, gyógyszerészt találunk, de voltak cukrászok, kereskedõk, fényképészek is (például a Lázár család, akiknek 1944-ig a bajai fõutcán, az akkori Eötvös utcában volt stúdiója).
Tehát a diákok feladata, hogy felderítsék ezeknek az embereknek az életútját.
Ezen kívül, ha jól tudom, a Szentháromság téren találhatók olyan, valamikor zsidó családok tulajdonát képezõ épületek, melyeket jótékonysági célból a városnak adományoztak. A családok megérdemlik, hogy megemlékezzenek róluk: ez is egy érdekes történet lehet. A diákok kutassák fel életútjukat: mindazokét, akik önkéntesen adományozták a javakat a városnak, valamint olyan zsidó származású emberekét, akikrõl utca vagy tér van elnevezve Baján. Válaszoljanak arra a kérdésre, hogy mivel érdemelték ezt ki.
A kutatás attól az emlékmûtõl is kiindulhat, amely a volt zsinagóga, a mostani könyvtár kertjében lett felállítva. Ez az emlékmû a bajai és a környékbeli zsidók nevét hordozza: ha a diákok ezt nyitott szívvel felkeresik, megérthetik, hogy milyen határtalanul nagy kutatási anyag áll rendelkezésükre!
Hasonló emlékmû található a szomszédos településeken: Jánoshalmán, Csátalján, Nagybaracskán, Bácsalmáson (Andor nagyapámat és Malvina nagyanyámat az itt található szörnyû gettóba hurcolták), valamint Bátmonostorban, Dávodon, Vaskúton, stb.
Szeretnék irodalmat is ajánlani a kutatáshoz; Randolph L. Braham kitûnõ mûvét 2007-ben Budapesten a Park Publishing kiadó jelentette meg 3 kötetben A Magyarországi Holokauszt Földrajzi Enciklopédiája címmel. A nagylélegzetû kiadvány 109-tõl 150-ig terjedõ oldalán olvasottakból a diákok megérthetik, hogy mi is történt a Bács-Kiskun megyei települések zsidóival 1944-ben (a könyv megtalálható a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban és talán a nagyobb Alexandra könyvesboltokban is).
Fel szeretném hívni a figyelmet arra is, hogy Braham a mûvében olyan településeket is megemlít, amelyek most Szerbiához tartoznak, például Adát (Bécej) és Újvidéket. Ez utóbbi Giskan Malvina (Dr. Hábermann Andorné) nagyanyám családjának szülõhelye. 1942-ben szörnyû vérengzések színhelye volt ez a terület, és itt lelte halálát Malvina nagymama szinte minden testvére, és velük együtt fiaik, lányaik és újszülõtt unokáik. Ez is gazdag forrás a kutatáshoz!
Megemlítem Braham másik, 2 kötetes mûvét is, amelyet 1997-ben adtak ki A népírtás politikája: a Holokauszt Magyarországon címmel Budapesten, a Belvárosi Könyvkiadónál, de ez a mû kevésbé részletesen taglalja az eseményeket.
Ha valaki történelmi szempontból jobban el akarja mélyíteni a témát, akkor lépjen kapcsolatba a Magyar Országos Levéltárral, illetve a washingtoni USHMM-mel. Mindkét intézet a városi gettóba zárt bajai zsidókra vonatkozó ritka mikrofilmet õriz. A budai Várban található Magyar Országos Levéltár kutatótermébe látogatójegy szükséges, információt telefonon is lehet kérni a 12252844-es telefonszámon.
Mivel a kutatásban olyan drámai témát kell feldolgozni, amely többezer, brutálisan elhurcolt és halálraítélt embert érint, a pályamûvek értékelésénél figyelembe vesszük a történelmi tények helyes ismeretén túl a diákok empatikus hozzáállását is. Elfogadunk elbeszéléseket és dolgozatokat is.

A pályamûveket kérnénk Word formátumban az aladar1904@alice.it címre küldeni.

Mivel a magyar nyelvet csak kevéssé ismerem, ezért nem én fogom elbírálni a pályamûveket. A díjak odaítélésérõl
1) A pályamûveket beadó osztályok tanárai döntenek
2) Két általam választott, a III. Béla Gimnáziumtól független döntõbírával együtt

Mind a testvérem nevében ajándékozott könyvek, mind ez a pályázati kiírás abból a kívánságomból fakad, hogy - ha még nem lenne - az iskola helyezzen el egy emléktáblát a III. Béla Gimnázium bejáratánál, jól látható helyen, amellyel megemlékeznek a gimnázium minden zsidó diákjáról, akik a holokauszt áldozatai voltak.
(Szeretném, ha az iskola igazgatósága erre vonatkozóan határozatot hozna.)